A marketingesek között Growth Hacking az egyik hívószó amire mindenki felkapja a fejét, mégis rengetegen kérdezik még mindig, hogy jó, de „mi az a Growth Hacking?”
Growth Hacking jelentése
A Growth Hacking egy szép külföldi szóval élve multi multidiszciplináris tudományterület. Ez magyarul annyit tesz, hogy a marketing, adatok és technológia elegye képezi az alapját. A Growth hacker kísérleteket végez tudományos igényű módszertanok segítségével teszi mindezt azzal az egy céllal, hogy növekedésre bírja a kiválasztott KPI-okat. Jellemzően ez a KPI a vásárlók száma, de egyáltalán nem limitált csak erre a történet. Arról, hogy ez miért alakult így később írok. A Growth Hacking ideális a feltörekvő startupok számára, hiszen költséghatékony megoldás tud lenni, azonban a nagy cégek is csodákat tudnak tenni Growth Hacking technikák alkalmazásával. Összefoglalva a Growht Hacking nem más mind innovatív adat alapú erőfeszítések sora a növekedés érdekében.
Honnan származik a Growth Hacking?
A Growth Hacking a szilikon völgyi startup szcénából nőte ki magát meghatározó jelenséggé. Ezeknél a feltörekvő tech cégeknél a szűk keresztmetszet a szinte üzleti modelltől felhasználok száma jelentette. Egyes modelleknél a több felhasználó több vásárlót jelent, másoknál, mint a Facebook a felhasználók a termék, így a több felhasználó értékesebb terméket jelent. Voltak olyan startup cégek is, akik kifejezetten a cég felépítésére és eladására játszottak így nekik még értékesebbek voltak a felhasználok.
Bár ezt sohasem mondták ki explicit módon a WhatsApp története igen érdekes ebből a szemszögből. Az ingyenes üzenetküldő alkalmazást 2009-ben alapították, mivel az SMS ingyenes alternatíváját jelentette hamar népszerű lett. A legnagyobb piaca elsősorban nyugat Európában és Ázsiában volt, de 2014-re már 600 millió felhasználója volt világszerte. A cég független élete során 3 tőkebevonáson esett át. Rögtön 2009-ben egy 250 ezer dolláros sheed foundingot kapott majd 2011-ben további 8 millió dollár tőkét vonzottak be. Az utolsó körben 2013 -ban további 8 millió dollárt kaptak a befektetőiktől. 2014 pedig nagy változásokat hozott a cég életében. Hiába a 600 millió felhasználó az ingyenes üzenetküldő app a 2013. évet $10,2 bevétel mellet potom $ 138 millió dollár veszteséggel zárta. 2014-ben pedig a Facebook felvásárolta 19 milliárd amerikai dollárért (ez nem elírás, tényleg milliárd).
A Startuppok arról híresek, hogy valami nagyot gurítanak épp, ehhez pedig fejlesztés kell. Emiatt jellemzően mielőtt révbe érnek, a kiadásaik sokkal nagyobbak, mint a bevételeik, ezért nem a Magyarországon megszokott piaci alapon tartják fenn magukat, hanem kockázati tőkéből. Ez annyit jelent, hogy a befektetők adnak nekik pénzt, hogy a startup működhessen majd, amikor felépítették, amit fel kell, akkor busás haszon reményében a befektetők eladják tulajdonrészüket. Egy ilyen felállásban, ahol a pénz birtokosa első sorban a mihamarabbi működő termékben érdekelt, és ráadásul rengeteg pénzt elvisz a fejlesztés és az operatív működés, így marketingre kevesebb pénz jut. A nagy tech cégek marketing büdzséjével egyébként is nehéz versenyezni, így a legtöbb startup úgy döntött, hogy be sem száll a versenybe, saját pályájukon verhetetlenek a nagyok, ezért inkább lecserélik a pályát. Ergo kreatív módokat keresnek arra, hogy növekedni tudjanak.
Ezért ragadt rá a Growth Hackerekre, hogy felhasználókat gyűjtenek.
A kis játékosok mellet természetesen a nagyoknak is bejött a Growth Hacking mert mindent felkínál, ami a digitális kor marketing stratégiájához elengedhetetlen. A Growth Hacking elég rugalmas és gyors ez segít jól jön ahhoz, hogy ne kelljen beleállni a versenytársakkal való adok kapokba, hanem balról gyorsan megelőzzük őket. Az egész folyamat adat vezérelt, mert érzésre marketing döntéseidet hozni olyan, mint a kaparós sorsjegy. Vagy bejön vagy nem.
Ki az a Growth Hacker?
A Growth Hackerek lényegében a jó generlaista mintaképe. Ugyanis elengedhetetlen, hogy a Growth Hacker értsen a marketinghez, ezáltal valamelyest az emberi pszichológiához, tudjon adatokat elemezni és értsen a technológiához.
A marketinget tudás igényét talán nem kell túl magyaráznom, végső soron a piaci növekedés a cél, ehhez pedig kell a marketing szemlélet és eszköztár.
Az adatok ismerete elengedhetetlen készség mivel ezek az adatok segítik abban, hogy felismerje magát a problémát és a annak okait. Illetve az adatok validálják azt, hogy jó úton halad a projekt vagy esetleg ideje új megközelítés után nézni.
A probléma megoldásához pedig kell némi kreativitás és technológiai affinitás ahhoz, hogy meg is tudjon valósulni a megoldás.
Például, a konverzió optimalizálás során a marketing és pszichológia tudás szükséges ahhoz, hogy olyan tartalommal töltsük meg az oldalt, ami úgy beszippantja a célközönséged mint egy szteroidon hizlalt porszívó. A technológiai tudás kell ahhoz, hogy fel tudd állítani azt a tech stack-et ami képes elvégezni a kísérleteket, és megfelelő adatot biztosít az elemzéshez.
Ugyan, aki mindenhez ért az nem ért igazán semmihez sem, szól a mondás és ez igaz is, szerencsére a Growth Hacking csapatsport, így a Growth Hacker fő feladata az, hogy megfelelő irányba állítsa és ott is tartsa az egyébként diverz csapatot, például a Growth Hackerek jellemzően nem a legjobbak a programozásban, azonban annyira érteniük kell a dologhoz, hogy irányítani tudják a csapatba allokált programozó munkáját. Bár a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy egy projekt akkor halad a legjobban, ha a Growth Hacker a legtöbb feladatot önállóan is meg tudja oldani és csak a komolyabb szakértelemet igénylő feladatokhoz kell több erőforrást igénybe vennie.
A Growht Hacking folyamat dióhéjban
A folyamat mindig az adatelemzéssel kezdődik meg kell nézned, sales tölcséred melyik része elereszt a legjobban, ez az, ami a legnagyobb gátat szabja a növekedésednek. Rájössz, hogy miért, és megtalálod a Sarkcsillag mutatód (North Star Metrics röviden NSM): Ez a mutató az, amit leginkább növelni akarsz, mert a legnagyobb hatással van az üzletedre. Fontos, ügyfél szempontból vizsgálódj, legöbben rögtön rávágják, hogy az én North Star Metrics-em a profit, pedig az NSM azt az értéket mutatja, amit a vásárlód kap a pénzéért, nem azt, hogy mennyi pénzt ad neked. Nyilvánvaló lineáris összefüggés van a két dolog között, ha értékesebbnek érzi a terméked, akkor többet hajlandó érte fizetni. Ez olyan szempont, amit már az ötleted termékesítésénel figyelembe kell venni.
Miután megvan a probléma minél több ötletet kell generálni a megoldásra, ezt sorba rendezni és el kell végezni egy párkísérletet, fontos, hogy kicsiben kezd, ez arra kell, hogy lásd melyek azok az ötletek, amik megfelelő eredményt hoznak, majd legjobb ötlettel tudsz tovább haladni.
